Konnyaztata tekintetem halszem lencsein keresztul
Meg latom a korvanalait ennek a pillanatnak a vilagban
Es messzi a tiszta kek egbolti repulestol
Forgok, zuhanok a foldre, hol elrejtoztem egy lyukban.

Ha kikerulod az aknamezot az uton
Es szetvered a kutyakat es becsapod az erzekeloket
Es ha vegre a hallban a fegyvert elsutod
Beutod a kombinaciot, kinyitod a zarat,
Es ha majd benn vagyok, elmondom neked, mi rejlik a fal mogott

Van egy gyerek, kinek latomasa volt
Szeretni a magazinbeli noket
Csodalna, hogy te a frissen megismert igazsaggal alszol az agyon
Tudta valaki szeretni,
Vagy ez csak egy orult alom?

Es ha megmutatom a sotet oldalamat.
Akkor is tovabb olelsz majd?
Es ha kitarom a szivemet lattodra,
Es megmutatom a gyenge dolgaimat,
Mit tennel, mondd?
Eladnad a sztoridat egy nagy magazinnak?
Elvinned magaddal a gyerekeket,
Es itthagynal egyedul?
Es hamisan mosolyognal,
Mialatt sugdoloznal a telefon korul?
Azt mondanad, csomagoljak?
Vagy hazavinnel?

Bar megmutattam a puszta erzeseimet,
Bar behuztam a fuggonyoket,
Es a penget remego kezzel fogtam,
Keszulve, hogy megteszem, de a telefon megszolalt...
Sosem volt erom megejteni a vegso vagast.