azinformatika


avagy a válasz arra, miért is informatika, és mit csinál ez.

A most következő írássorozat inkább féllaikusoknak, és talán kevésbé a professzionális .NET C#, Java Enterprise, Xquery meg hasonló technológiákkal foglalkozóknak szól, de átfutásra érdemes. Tulajdonképpen bevezetőként szolgál a szemantikus web, mikroformátumok, mashupolhatóság, és egyéb informatikai témáknak, nehéz lenne enélkül megérteni a gyors alkalmazásfejlesztés és a szemantikus információkezelés lényegét.

Az előző részekben az adatorientált rendszerek megfeleltetésével foglalkoztunk a tipikus mindennapi feladatokhoz. A most következő írás az algoritmusokat fogja boncolgatni, hiszen számítógépes program - egyelőre - nehezen képzelhető el nélkülük.
Hol a számítógép?

Kevesen tudják, de a BME-n - nem alaptalanul - úgy tanítják a programtervezést, hogy minden programnak valószínűleg kell lennie egy papíralapú (űrlapalapú) modelljének, különben valamit lehet, hogy elrontottunk. Értelemszerűen a BME-n kevésbé a játékfejlesztőket képzik, inkább az üzleti élet számára nevelnek informatikusokat. Felmerülhet a kérdés:

A számítógépnek tényleg csak az a feladata, hogy az információkat lehessen tárolni, azokon navigálni?

A válasz pedig egyértelműen nem - a számítógépnek ugyanis van legtöbbször egy moderátori szerepe.

(more…)

avagy a válasz arra, miért is informatika, és mit csinál ez.

A most következő írássorozat inkább féllaikusoknak, és talán kevésbé a professzionális .NET C#, Java Enterprise, Xquery meg hasonló technológiákkal foglalkozóknak szól, de átfutásra érdemes. Tulajdonképpen bevezetőként szolgál a szemantikus web, mikroformátumok, mashupolhatóság, és egyéb informatikai témáknak, nehéz lenne enélkül megérteni a gyors alkalmazásfejlesztés és a szemantikus információkezelés lényegét.

Az előző részben átfogó képet kaphattunk az informatika eredetéről, és az üzleti rendszerekkel szemben támasztott általános követelményekről. A mai generáció kevésbé szembesül közvetlenül ezekkel a programokkal, így jogos a kérdés:
Mi a helyzet a Web (2.0)-vel?

A weben a világ sokat egyszerűsödik. Ha jobban belegondolunk, egy weboldalon a lényeges információ jó része szöveg, amit már hamar megtanultunk struktúráltan kezelni; átvitele nem volt annyira nehézkes az informatika világába. Az eredeti webes elképzelésben a címeket, fejezetcímeket fejlécek, a bekezdéseket paragráfus-jelek jelezték, és csak két új dolgot vezettek be, az egyik a képi információ beágyazását, a másik pedig a navigálást (linkelést) tette lehetővé.

(more…)

avagy a válasz arra, miért is informatika, és mit csinál ez.

A most következő írássorozat inkább féllaikusoknak, és talán kevésbé a professzionális .NET C#, Java Enterprise, Xquery meg hasonló technológiákkal foglalkozóknak szól, de átfutásra érdemes. Tulajdonképpen bevezetőként szolgál a szemantikus web, mikroformátumok, mashupolhatóság, és egyéb informatikai témáknak, nehéz lenne enélkül megérteni a gyors alkalmazásfejlesztés és a szemantikus információkezelés lényegét.

Talán mindenkinek feltűnt már, hogy a napi betevő pornónkhoz internetünkhöz biza nem kell az a 2GHz-s processzor, ami mostanság ketyeg egy meglehetősen alsókategóriás gépben. Nem használunk ugyanis kezelhetetlen mennyiségű adatot: a videók esetén igen (nem fogja senki 15 másodperces blokkokban egy fényképből és mozgásvektorokból összerakni az egész estés torrentrevalót kézzel, megteszi ezt nekünk a legtöbb movie codec), de web esetén abszolút nem.

Ez azért van, mert információkkal dolgozunk, amik emberi léptékűek: weboldalak, táblázatok, word dokumentumok. A legnagyobb felismerés a huszadik században az lehetett, hogy az információnak formája van, sőt legtöbbször struktúrája.

(more…)

« Previous Page