Eredetileg Konrád postjához kezdtem el kommentelni, de túl hosszú lett, így inkább beküldöm ide.


Először is: Prospero nagyon pontosan rátapintott arra, amit fél éve próbálok fülekbe súgni: a magyar szolgáltatásoknak lehet hogy nincs esélyük…

Másodszor: Konrádról történetesen tudom, hogy - legalábbis egyik - levelezőcíme külföldi szolgáltatónál van, de ő csak egy magánszemély: itt viszont igazából egy teljes szakma használja azt a levelezőrendszert. Ez a szakma pedig a webszakma, ahol előállítjuk a magyar levelezőrendszereket. Nem mondok erről többet, semmilyen üzleti partnert, titkot, stb. nem szeretnék sérteni.

A StartUP konferenciát anno összefoglaltam egy twittben: Egy magyar startup életben maradási esélye átlagosan 0%, ahol az iwiw egy statisztikai hiba.

Értelemszerűen vannak kivételek, pl. rögtön lehet jönni a fentebb már említett Prosperóval, hiszen a blogter alapvetően egy sikeres cég; csak abban nem hiszek, hogy bevételük magából a blogterből jönne, mármint a partnerkapcsolatát a T-vel nem, csak magát a szolgáltatást számítva.

Ez egy sok tekintetben lemaradozó ország. Épp a héten jelent meg Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökének -a közpolitikai mozgásteret is figyelembe véve- meglehetősen vészjósló értekezése, ami nem feltétlenül azt vetíti előre, hogy a mi luxusiparágunknak -valljuk be: blogok és e-mail nélkül lehet élni, kenyér, víz nélkül nem- a jövőben kiemelkedő szerepe lesz a befektetések eloszlásában, a maga bővülni nem akaró piacán, valószínüleg egyre aggasztóbb megtérülési rátájával.

De nézzünk mögéje: az ingünk kínai, a kocsink szinte biztos nem magyar - ha az is, akkor is japán -, egy angol vagy francia, esetleg holland bolthálózatba járunk élelmiszerért, mert ott olcsóbb vagy tudomisén, a bútorainkat a svédektől vesszük, és ha a napi internetélményünket amerikai pénzzel fizetett indiai mesterprogramozók fogják meghatározni - nézzük csak meg kik a senior engineerek a keresőrészlegen - akkor semmi új nem történt.

A szaktudásunk? Felejtsük el. A kedvenc példám a topcoder statisztikája volt, amelyben akkor Románia a 9., Magyarország a 33. helyet foglalta el, ma már biztos változott, de nem vagyunk az első tízben így se. Mégcsak egymást se értjük. Meg aztán: 3 millió potenciális ügyfélért kell olyan ember, aki UML-eket fog dobálni trehány PHP kód helyett? Kell olyan, aki teljeskörű statisztikát készít? Szerintem vagy beáll mindenki a sorba, vagy külföldi megbízást vállal. Esetleg mindkettő, de ne apelláljunk arra, hogy mi jobban értünk a nethez, mint a románok, a szlovákok, a tudomisénkicsodák. Nem igaz. Az se, hogy jobban megéri ide fejleszteni, mint mondjuk a csehekhez.

Globalizáció van. Évek óta. Lassan nyugodjunk bele.